A Rab Gólya - Partial
A Rab G lya - Partial Lyrics

	Árva gólya áll magában,
	egy teleknek a lábjában.
	Felrepûlne, messze szállna,
	messze messze, tengerekre,
	csakhogy el van metszve szárnya.
	Tûnõdik, féllábon állván,
	el-elúnja egyik lábán,
	váltogatja, cserélgeti.
	Abban áll a múlatsága,
	ha beléun, újrakezdi.
	Szárnya mellé dugta orrát,
	messze nézne, de ha nem lát!
	Négy kerités, négy magas fal:
	jaj, mi haszna!
	Bár akarna, kõfalon nem látni átal.
	Még az égre fölnézhetne,
	Arra sincsen semmi kedve:
	Szabad gólyák szállnak ottan
	Jobb hazába;
	De hiába!
	Ott maradt õ, elhagyottan.
	Várja, várja, mindig várja,
	hogy kinõ majd csonka szárnya.
	S felrepûl a magas égig,
	Hol a pálya nincs elzárva,
	’s a szabadság honja kéklik.
	Õszi képet ölt a határ,
	nincsen rajta gólyamadár.
	Egy van már csak: õ, az árva,
	mint az a rab, ki nem szabad,
	keskeny ketrecébe zárva.
	Még a darvak hátra vannak,
	mennek õk is, most akarnak:
	nem nézi, csak hallja õket.
	Mert tudja jól, ott fenn mi szól,
	ismeri a költözõket.
	Megkisérté egyszer-kétszer:
	nem bírná-e szárnya még fel;
	hej, dehogynem bírná szárnya,
	csak ne volna hosszu tolla
	oly kegyetlen megkuszálva!
	Árva madár, gólya madár,
	sohse nõ ki tollad, ne várd,
	soha többé, fagyos télig;
	mert, ha épen nõ is szépen:
	rossz emberek elmetélik!

	rva g lya ll mag ban,
	egy teleknek a l bj ban.
	Felrep lne, messze sz llna,
	messze messze, tengerekre,
	csakhogy el van metszve sz rnya.
	T n dik, f ll bon llv n,
	el-el nja egyik l b n,
	v ltogatja, cser lgeti.
	Abban ll a m lats ga,
	ha bel un, jrakezdi.
	Sz rnya mell dugta orr t,
	messze n zne, de ha nem l t!
	N gy kerit s, n gy magas fal:
	jaj, mi haszna!
	B r akarna, k falon nem l tni tal.
	M g az gre f ln zhetne,
	Arra sincsen semmi kedve:
	Szabad g ly k sz llnak ottan
	Jobb haz ba
	De hi ba!
	Ott maradt, elhagyottan.
	V rja, v rja, mindig v rja,
	hogy kin majd csonka sz rnya.
	S felrep l a magas gig,
	Hol a p lya nincs elz rva,
	' s a szabads g honja k klik.
	szi k pet lt a hat r,
	nincsen rajta g lyamad r.
	Egy van m r csak:, az rva,
	mint az a rab, ki nem szabad,
	keskeny ketrec be z rva.
	M g a darvak h tra vannak,
	mennek k is, most akarnak:
	nem n zi, csak hallja ket.
	Mert tudja j l, ott fenn mi sz l,
	ismeri a k lt z ket.
	Megkis rt egyszer-k tszer:
	nem b rn -e sz rnya m g fel
	hej, dehogynem b rn sz rnya,
	csak ne volna hosszu tolla
	oly kegyetlen megkusz lva!
	rva mad r, g lya mad r,
	sohse n ki tollad, ne v rd,
	soha t bb, fagyos t lig
	mert, ha pen n is sz pen:
	rossz emberek elmet lik!

	rva g lya ll mag ban,
	egy teleknek a l bj ban.
	Felrep lne, messze sz llna,
	messze messze, tengerekre,
	csakhogy el van metszve sz rnya.
	T n dik, f ll bon llv n,
	el-el nja egyik l b n,
	v ltogatja, cser lgeti.
	Abban ll a m lats ga,
	ha bel un, jrakezdi.
	Sz rnya mell dugta orr t,
	messze n zne, de ha nem l t!
	N gy kerit s, n gy magas fal:
	jaj, mi haszna!
	B r akarna, k falon nem l tni tal.
	M g az gre f ln zhetne,
	Arra sincsen semmi kedve:
	Szabad g ly k sz llnak ottan
	Jobb haz ba
	De hi ba!
	Ott maradt, elhagyottan.
	V rja, v rja, mindig v rja,
	hogy kin majd csonka sz rnya.
	S felrep l a magas gig,
	Hol a p lya nincs elz rva,
	' s a szabads g honja k klik.
	szi k pet lt a hat r,
	nincsen rajta g lyamad r.
	Egy van m r csak:, az rva,
	mint az a rab, ki nem szabad,
	keskeny ketrec be z rva.
	M g a darvak h tra vannak,
	mennek k is, most akarnak:
	nem n zi, csak hallja ket.
	Mert tudja j l, ott fenn mi sz l,
	ismeri a k lt z ket.
	Megkis rt egyszer-k tszer:
	nem b rn -e sz rnya m g fel
	hej, dehogynem b rn sz rnya,
	csak ne volna hosszu tolla
	oly kegyetlen megkusz lva!
	rva mad r, g lya mad r,
	sohse n ki tollad, ne v rd,
	soha t bb, fagyos t lig
	mert, ha pen n is sz pen:
	rossz emberek elmet lik!

YouTube Results (More on YouTube)